Felvette az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatósága (DG Energy) a Görögország-Egyiptom „GREGY” villamosenergia interkonnektort az Európai Unió kölcsönös érdekű projektjeinek listájára – közölte a projektet fejlesztő görög Copelouzos Csoport. Miután ezt a javaslatot jóváhagyja az Európai Parlament és a tagállamokból álló Tanács, a projekt gyorsabb engedélyezéshez és könnyeb finanszírozási lehetőségekhez juthat, Görögország pedig rengeteg zöld áramhoz egy tenger alatti vezeték segítségével.
Magyarországon volt messze a legmagasabb a villamos energia ára az Európai Unióban a közepes és nagyvállalati fogyasztók körében az idei első félévben – derült ki az Eurostat friss adataiból. Ez arra utal, hogy a számos adózási és szabályozási torzítás magas energiakereskedői árajánlatokhoz vezetett, illetve az energiafogyasztó cégek jelentős része beleragadhatott a fixáras, vagy merev feltételrendszerű szerződésébe, amit a tavalyi év végefelé kötött. Mindez jelentős költségoldali versenyképességi hátrányt okozott sok cégnek, és csak egy kisebb részük tudta kihasználni a piaci áramárak esését. A villamos energia mellett a vállalati gázáraknál is kirívó volt a helyzet az idei első félévben: Európa élmezőnyébe tartoztak az árak több fogyasztási kategóriánál is. Így tehát egyszerre két irányból érkező nyomás mellett kellett teljesíteniük a cégeknek, ami bizonyára hatással volt az árazási magatartásukra, és Európa legmagasabb inflációs rátájára is.
Magyarország azért tartózkodott egyetlen tagállamként kedden az Energia Tanács ülésén az árampiac szerkezeti átalakításáról szóló döntéskor, mert az „veszélyezteti a magyar rezsicsökkentési intézkedést, és csorbítja a tagállami hatásköröket” – indokolta meg Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár a döntést Facecook-oldalán. Steiner személyesen vett részt az ülésen.
Október 13-án lép majd hatályba a napelemek betáplálási stopjának feloldásáról szóló kormányrendelet, amelyet a Portfolio múlt heti konferenciáján jelentett be Lantos Csaba energiaügyi miniszter, illetve Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, de máris átírt benne két betűt a kormány a tegnap éjjeli Magyar Közlöny segítségével, amely egy szokatlan „helyesbítés” részt is tartalmaz. Összefoglaljuk röviden, hogy hogyan jutottunk idáig és mit takar a két apró módosítás.
"Az MVM Csoport villamosenergia-termelésének 83%-a karbonsemleges forrásokból származott 2022-ben, illetve a bevételeink kevesebb, mint 2%-át teszik ki a szénalapú tevékenységek. Ezt 2030-ra nullára szeretnénk csökkenteni, amellett, hogy 40%-kal redukáljuk a villamosenergia-termelésünk ÜHG-kibocsátásának intenzitását. A Csoportnak jelenleg körülbelül 400 megawatt megújulóenergia-termelési kapacitása van, ezt 2025-re több, mint a duplájára szeretnénk bővíteni. Úgy kell fejleszteni a megújuló energiatermelési kapacitásainkat, hogy az egész rendszerre, illetve az ellátásbiztonsági célokra is figyelemmel legyünk, emiatt két kombinált ciklusú földgáztüzelésű erőművet is építünk a tervek szerint Visontán, valamint Tiszaújvárosban. A tulajdonunkban lévő átviteli-, és elosztási hálózatok fejlesztését is tervezzük, erre sok beruházási forrást biztosítunk a következő években a megújulóenergia-termelési kapacitások integrációja céljából. Az erőművek kivitelezését optimális esetben 2026-2027-ben fejezhetjük be" - mondta el Fazekas László, az MVM Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese a Sustainable World 2023 konferencián egy videóinterjúban.
Az Európai Parlament (EP) csütörtökön elfogadott állásfoglalása szerint erősíteni kell a fogyasztók védelmét az ingadozó villamosenergia-árakkal szemben, és biztosítani kell, hogy a fogyasztóknak joguk legyen rögzített áras vagy dinamikus áras szerződésekhez.
Az elmúlt napok arról szóltak, hogy új világ jön az elektromos autósok számára a nyilvános töltőpontokon, ugyanis a Lidl hamarosan megszünteti az ingyenes töltés lehetőségét. Időközben kiderültek a kWh felvételének árai, és a diszkontlánc itt is egy okosat húzott.
„A korábban napelemet beköttető magyar fogyasztók megtévesztve érzik magukat” – ezzel a címmel adott ki közleményt kedden délután a MANAP Iparági Egyesület arra reagálva, hogy a hétvégén a kormány azt jelentette be: a napelemet telepítők mindegyike átkerülne 2024-től az éves helyett a havi szaldó elszámolásba, jócskán rontva így a projektek megtérülését. Szolnoki Ádám, a MANAP elnöke szerint „sok fogyasztó, különösen azok, akik tavaly októberben kérelmezték a csatlakozást, úgy érzik, most megtévesztették őket ezzel a hirtelen változással", hiszen akkor az volt az ígéret, hogy aki 2023 végéig csatlakozik a rendszerhez, még az akkor ismert éves szaldó rendszer szerint számolhat el, így tehát ennek ismeretében tervezte meg a beruházását, de ehhez képest most legalább 20%-kal romolhat a beruházás megtérülése. A szervezet szorgalmazza, hogy legyenek szakmai egyeztetések az iparági szervezetek és a kormány között, amelyre egyébként egy szintén kedden délután kiadott nyugtató közleményben az Energiaügyi Minisztérium is nyitottnak mutatkozott.
Júliusban 14. hónapja folytatódott Magyarország bruttó villamosenergia-felhasználásának csökkenése, az eső trend így már olyan hosszú, mint a 2008-2009-es válság hatására kialakult sorozat. Egészen 2005-ig kell visszamenünk ahhoz, hogy a mostaninál alacsonyabb júliusi felhasználási adatra bukkanjunk.
Az orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőműben az éjjel megszűnt a 750 kilovolt feszültségű külső fővezeték áramellátása - közölte csütörtökön az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom állami vállalat.
Az Európai Parlament jogalkotói szigorúbb fellépést akarnak az uniós gáz- és árampiaci manipuláció ellen, ezért azt javasolják, hogy egy uniós ügynökséget ruházzanak fel vizsgálati és bírságolási hatáskörrel.
Rengeteg keserves és örvendetes tapasztalatot is szereztünk az elmúlt évek magyarországi naperőmű boomja során, amióta alállomás építő cégből eljutottunk odáig, hogy az ország legnagyobb egybefüggő naperőmű projektjénél, a mezőcsátinál, is fontos munkákat végeztünk el – osztotta meg a tanulságokat a Portfolio-nak adott nagyinterjúban Németh Csaba. A Forest-Vill Kft. ügyvezetőjével a további magyarországi naperőmű-építési kilátásokról, a velük járó villamosenergia rendszerbeli kihívásokról, a különféle okos, digitális megoldásokról, a szakképzett munkaerő hiányáról és a pótlására tett erőfeszítések irányairól is beszélgettünk. Szóba került az is, hogy a nagy külföldi ipari cégek magyarországi betelepülése miatt is szükségessé váló hálózatfejlesztések milyen komoly üzleti kilátásokat vetítenek előre a következő évekre, amely mellett a nemzetközi, közel-keleti piacra belépés eddigi eredményeit is megosztotta velünk a szakember.
A fix, vagy fixált áras áramszerződésben a nettó 200 euró feletti díjrészt 5 ezer vállalkozás helyett az állam téríti meg az energiakereskedőknek, automatikus lesz a változás az idei második félévben, és a többségi állami, vagy önkormányzati tulajdonú vállalkozásokra nem érvényes a kormányzati megsegítés – derült ki a hétfői Kormányinfón bejelentett intézkedés kormányrendeletéből. A gazdaságvédelmi akcióterv újabb lépéséről két minisztérium is kiadott közleményt, amelyeket egybeolvasva nem teljesen egyértelmű, hogy a megsegített cégeknek mit is kell kezdeniük az értékesítési áraikkal.
Sokkal szűkebb céges kört érint a kormány új támogatási programja, mint amekkora körben komoly bajt okoz a drága áramszerződésekbe való beragadás, ez pedig jól mutatja, hogy mennyire nincs pénz a magyar költségvetésben – ez a rövid mérlege a mai Kormányinfón elhangzott bejelentésnek.
Miután a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a magas áron fixált céges áramszerződésekbe való kormányzati beavatkozást sürgette a napokban, erős üzenetet küldött egy csütörtöki jogász konferencia keretében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, jövő heti kormányzati bejelentéseket vázolva.
Gigantikus, 250 MW-os beépített névleges kapacitású, naperőművet adtak át ma Mezőcsáton, amely 440 hektárnyi területet foglal el, 466 ezer napelem táblából áll, és annyi energiát képes termelni, ami elég a kétszázezer lakosú Debrecen fél évnyi, vagy a mintegy 5700 lakosú Mezőcsát 21 évnyi energiafogyasztásának kielégítésére. A Portfolio információi szerint a hatalmas naperőművön már korábban lefutottak a termelési tesztek, és már rá is kapcsolták a magyar villamosenergia hálózatra, így a mostanában gyakran csúcsra futó naperőművi termelési és áramexport adatokban már ennek a projektnek a hatásai is benne vannak. A több, mint 90 milliárd forintból megvalósult beruházás az ország legnagyobb egybefüggő napelemparkját jelenti, ami az összes hazai naperőmű által előállított villamos energia 8 százalékát adja.
A fotovoltaikus villamosenergia-termelés terjedésének egyik gátja az időjárás előrejelzések bizonytalansága, illetve az, hogy a tárolási lehetőségek még nem egészen kiforrottak. A naperőműves termelés további bővülését segíthetik a modern energiamenedzsment-megoldások egyelőre nagyban, de később akár háztartási méretben is. A Portfolio Business Podcast vendége az ALTEO két vezetője, Luczay Péter, termelésmenedzsmentért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettes és Almási László, a megújuló energia alapú termelésmenedzsment üzletág vezetője.
2030-ig legfeljebb 6 eurócentért kapnák a német energiaintenzív kkv-k, jórészt nehézipari szereplők, az áramot a fogyasztásuk 80%-ára, és cserébe vállalniuk kellene, hogy 2045-ig karbonmentes működésre váltanak – jelentette be (újra) hétfőn a nagy német áramár támogatási programot Robert Habeck német gazdasági miniszter. Ugyanígy hétfőn ennek az ellenkezőjét üzente meg Olaf Scholz német kancellár, miszerint nem lehetséges tartósan költségvetési forrásból ártámogatást fizetni ipari szereplőknek, a német pénzügyi tárca pedig hetek óta azt hangoztatja, hogy egyszerűen nincs pénz egy ilyen programra, amely a friss becslések szerint évi 4 milliárd euróba kerülne. A nyilvánosság előtt zajló német kormányzati vitát egész Európa, illetve a brüsszeli Európai Bizottság is figyeli, mert kiemelt jelentősége van, hogy mi sül ki belőle, illetve milyen piactorzító, termelési lokációt befolyásoló hatásai lesznek.
„Nagyjából egymilliárd eurót irányoztunk elő a következő évekre a magyarországi beruházásokra”, amely hálózati fejlesztések megvalósítására „készek és képesek vagyunk”, de „a kiszámítható szabályozói környezet kulcsfontosságú tényező számunkra” – hangsúlyozta Guntram Würzberg a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban. Az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója a kiszámíthatóság fontosságát többször is kiemelte, és bár nagyon konstruktívnak mondta a cég és a kormány közti viszonyt, de jelezte, hogy a Dunaferr-ügybeli tárgyalásokon még nem sikerült megtalálni a megoldást azután, hogy lényegében ingyen kellett adniuk az áramot, és „emiatt bőven kétszámjegyű millió eurónyi veszteséget szenvedtünk el idáig”. Bízik azonban a helyzet rendezésében, ahogy abban is, hogy még az év vége előtt minden olyan lakossági napelemes ügyfelet rá tudnak csatlakoztatni a hálózatra, aki a tavaly október végi határidő előtt jelentkezett, és meg is nyugtatta őket, hogy nem fognak lemaradni a szaldó elszámolásról. Az interjúban ezek mellett szóba került még például az E.ON Hungária üzleti stratégiája, az orosz gázról leválás kérdése, az energiafelhasználásban a további takarékosság lehetőségei, illetve a megújuló energiával kapcsolatos beruházások számos kérdése is. Guntram Würzberg egyébként úgy látja, hogy az energiaválságnak még nincs vége, és „az árak nem fognak a háború előtti szintre csökkenni, a jövőben magasabb energiaköltségekkel kell majd együtt élnünk.”
A CNBC arról számolt be az Imperial College London (ICL) kutatásai alapján, hogy Nagy-Britanniában egyre nagyobb arányt képviselnek a megújulók, különösképpen a szélenergia az energiamixben.
